A magyar fiatalok jelentős hányada egyre tovább marad együtt szüleivel, vagyis mindinkább kitolódik az önálló élet megkezdése – hangzott el a Tárki és a Friedrich Ebert Stiftung közös budapesti konferenciáján. A vizsgálat során kiderült, hogy növekszik azoknak a fiataloknak az aránya, akik képtelenek elszakadni a szülői háztól – nem saját elhatározásukból, hanem a külső körülmények okozta kényszerhelyzetben.
A Társadalomkutatási Intézet Zrt. a magyar társadalom 2012-es állapotát vizsgáló kutatása szerint egyre inkább kitolódik a felsőoktatásban eltöltött idő, ami általában együtt jár azzal, hogy a magasabb képzettség elérésére törekedő fiatalok egyre hosszabb ideig élnek a szülői házban, s ezt a tendenciát csak tovább erősíti a rugalmatlan hazai lakáspiac, valamint a munkaerő-piaci bizonytalanság – mondta el előadásában Monostori Judit. A Központi Statisztikai Hivatal kutatója szerint legalább ennyire feltűnő tendencia az is, hogy a fiatalok körében egyre későbbre halasztódik az első gyermek vállalása, a kétgyermekes családmodellt pedig mindinkább háttérbe szorítja az egygyermekes.
A kutatás szempontjából a 20-39 éveseket tekintették fiatalnak, s ebben a körben – a fent említett tendenciák mellett – megállapítható az is, hogy egyre nagyobb az olyan egyedül élők aránya, akik soha nem voltak házasok. Igen magas a diplomás fiatalok között az egyedülállók aránya, s azoké, akik a házasság helyett az élettársi kapcsolatot választják.
A kutatás során egyértelműen kiderült, hogy a gyermekek többsége házassági kötelékkel megerősített családban születik – mondta el Monostori Judit. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy 1990 és 2011 között egyértelműen csökkent a termékenység és a diplomás anyák között mind többen csak egy gyermeket vállalnak, ami vélhetően összefügg azzal, hogy mind később kezdik meg önálló életüket, s így gyermekvállalásra is csak jóval később vállalkoznak, mint a korcsoport nőinek többsége.
Rímel az előző megállapításokra az a tény, hogy a középkorúnak tekintett 40-64 éves korosztályban egyre növekszik a gyermekkel együtt élők aránya; ezen belül a magasabb iskolai végzettségű szülők tovább élnek együtt – vélhetően ugyancsak diplomáért tanuló – gyermekeikkel. Ebben a korcsoportban is egyre gyakoribb az élettársi kapcsolat. Erre a korcsoportra és gyermekeik élethelyzetére jellemző, hogy az együttélési formákat általában a kényszerek és nem a választások határozzák meg – jelentette ki a KSH szakértője.
A 64 év feletti idős korosztályon belül egyre magasabb az egyedül élők aránya – állapította meg a kutatás. A számok alapján az is nyilvánvaló, hogy a diplomások átlagosan hosszabb életre számíthatnak, mint az alacsonyabb végzettségűek, és a diplomás nők és férfiak között kisebb a várható élettartam különbsége, vagyis az alacsonyabb végzettségű férfiaknak a diplomásoknál jóval nagyobb esélyük van arra, hogy előbb halnak meg, mint a párjuk.
hetivalasz/magyarno.com