Másfél hete döntött a kormány, mely három felsőoktatási intézmény kapja a kiválósági címet, és az ezzel járó plusz forrást. Az eredmény mostanáig nem jelent meg a Magyar Közlönyben. Oktatási berkekben járatos szakemberek azonban biztosra veszik, mely intézményeket emeli ki a kabinet.
Január 15-én, egy felsőoktatási ösztöndíj nyitó rendezvényén mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, hogy a kormány másnap dönt az összesen 10 millió forintos pluszforrással járó „kiválósági” címekről.
Felhergelt hallgatók tüntetése 2012. decemberében Budapesten
Az Emberi Erőforrás Minisztérium ezzel kapcsolatos kérdésünkre annyit válaszolt: „A kormány 2013. január 16-án fogadta el a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló rendeletet, melyben szabályozza a kiemelt felsőoktatási intézmény, a kutatóegyetem, a kutató kar, valamint az alkalmazott tudományok főiskolája minősítésének feltételeit, rendjét és a minősítésre tekintettel megállapított támogatás felhasználásának feltételeit. A kutatóegyetemeknek szánt támogatás a 2013-as költségvetésben külön soron szerepel. Bővebb tájékoztatás a rendelet hivatalos megjelenését követően lesz lehetséges.”
Egy héttel később Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár egy másik konferencián többet árult el a dologról. Szavai szerint a három kiemelt intézményről megszületett a döntés, a többi kategória „győzteseiről” (kutatóegyetem, kutató kar, alkalmazott tudományok főiskolája) ezt követően a területért felelős miniszter, vagyis Balog Zoltán dönt.
Plágiumbotrány: a köztársasági elnök félreállítása
Maruzsa Zoltán kérdésre válaszolva elárulta: a határozathozatalba bevonták a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Akkreditációs Bizottság képviselőit is. A Heti Válasz Online tudósítójának panaszkodó külföldi, ám magyarul kiválóan beszélő oktató kifogásolta, hogy egy olyan kis országban, mint a miénk, ahol mindenki ismer mindenkit, miért nem vontak be egy valóban független, külföldi intézményt is a kiválasztásba. Tamáskodásunkra azt mondta, a tudomány világában a kiválóságnak jól mérhető mérőfokai vannak, emiatt a magyar sajátosságok ismerete nélkül is objektíven tudott volna dönteni egy „külső szem”.
A költségvetésben a rendelet által megfogalmazott célra 10 milliárd forintot különítettek el. Hogy ez milyen arányban oszlik meg a kiválasztott intézmények között, egyelőre nem tudni pontosan; az érintettek úgy tudják: 5 milliárdot a három kiváló intézmény vihet el, a maradékon osztoznak a többiek.
Bár az eredmény még nem ismert, felsőoktatási berkekben járatos forrásaink biztosra veszik, hogy a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem kapja a kiváló címeket.
Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora a Corvinus Egyetemen rendezett műhelykonferencián úgy fogalmazott: a BME által korábban elnyert cím 3 évre szólt, „tavasztól megszűnünk kutatóegyetem lenni”. Kifejtette: a probléma ezzel az, hogy az uniós programok előírják, hogy a projekteket középhosszú távon kötelező fenntartani. De miből, milyen eszköz marad a munkatársak motiválására? – tette fel a kérdést Péceli Gábor.
A 10 milliárd forintot – ha már ismert, kik és milyen arányban kapják – Maruzsa Zoltán elmondása szerint bérre, tehát kutatói státuszokra is lehet fordítani.
hetivalasz/magyarno.com